Hivatkozás, idézés, plágium

A tudományos szöveg sohasem előzmény nélküli: legyen szó elméleti vagy megfigyelésen alapuló kutatásról, a szövegeinkben tett állításokat és érveket – legalábbis részben – korábbi elméletekre, kutatási eredményekre és érvekre alapozzuk, saját érveinket ezekkel támasztjuk alá. Ezekre a tudományos szövegek megírásához felhasznált érvekre, azaz a szövegünk hátterét képező szakirodalomra pedig hivatkozni kell – így elkülönülnek a saját gondolataink az idézett gondolatoktól, azonosíthatóvá és felkutathatóvá válnak a saját gondolatainkat alátámasztó érvek, és elismerjük az azokat leíró kutatók munkáját is (Neville 2010).

Ha más szerzőtől hivatkozás nélkül átveszünk bármilyen eredményt (gondolatot, véleményt vagy megfigyelést), legyen az szöveg, képlet, modell, ábra, adatsor, egy ötlet vagy vélemény, plágiumot követünk el (Bárth et al. 2021). Bár a tudományos szövegeket bírósági úton érvényesíthető szerzői jog védi (vö. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény), néha nem könnyű a szerzői jogok megsértésének igazolása, ezért a különféle tudományos szervezetek kutatásetikai szabályokkal igyekeznek a szerzőt és szellemi termékét védeni (vö. A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexe 2010). Érdemes látni, hogy a jog és az etika nem azonos. Az etika olyan közmegegyezésen alapuló szabályrendszer, aminek a megsértése következménnyel jár a közösségben, de az nem szükségszerűen jogi következmény (Rónay 2018). A tudományos közösség ennek mentén egyértelműen meg- és elítéli az etikai kódexeiben megfogalmazott „erkölcsi és etikai alapelveket” (A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexe 2010: 1) sértő etikátlan magatartást, még akkor is, ha az nem szükségszerűen jogsértő cselekedet. A plágium is egy tudományetikai vétség, melynek elkövetése lehet ugyan tudatlanságból eredő vagy szándékos, de a vétség súlyossága, illetve a vétség következményei azonosak mindkét esetben (Fóris 2013).

Hivatkozás kétféleképpen jelenik meg a tudományos szövegben: szövegközi hivatkozásként és a szöveg végi irodalomjegyzékben, amit egyes szövegformázási konvenciók Irodalom, Felhasznált irodalom vagy Szakirodalom címmel szerepeltetnek. Fontos szem előtt tartani, hogy hivatkozni nemcsak szó szerint átvett szövegek eredetijére kell (ez az ún. idézet), hanem az idézett gondolatok átfogalmazott leírásakor is (ez az ún. tartalmi idézet vagy parafrázis). Néha nem csak egy-egy gondolatot, hanem a szöveg szerkezetét, vagy a téma bemutatásának logikáját is egy másik mű alapján végezzük. Ilyenkor is szükséges hivatkozni az inspirációul szolgáló műre. A felhasznált szakirodalom mellett a szövegünkben megjelenhetnek még egyéb források is, általában Források címszó alatt. Ide kerülhetnek azok a tételek, amik szakirodalmi forrásként nem elfogadhatók, mert nem felelnek meg a szakirodalom kritériumainak (bővebben l. Sheppard 2021: 120), de mégis fontos a tartalmuk megjelenítése a szövegben. Ilyen lehet például az a közösségi médiában megjelent szöveg, ami a vizsgálat nyelvi anyagát képezi; egy véleménycikk vagy blogbejegyzés, amivel például a közvélekedés egyes szeleteit kívánjuk illusztrálni; illetve a törvények szövege is.

Irodalom:

Bárth János – Bodó Csanád – Deme Andrea – Markó Alexandra – Rónay Zoltán – Szabó Gergely 2021. Kutatásetika. ELTE MOOC, Budapest.

Fóris Ágota 2013. Írott és íratlan szabályok a kutatásban – a kutatói etika. In: Sepsi Enikő (szerk.) Tudomány és etika. Studia Caroliensia 2012. KRE – L’Harmattan Kiadó, Budapest. 203–218.

Neville, Colin 2010. The complete guide to referencing and avoiding plagiarism. 2nd edition. Open University Press, Maidenhead.

Rónay Zoltán 2018. Jogszerűség és etika a tanári pályán. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Sheppard, Valerie 2021. Research Methods for the Social Sciences: An Introduction. BCCampus.ca. https://pressbooks.bccampus.ca/jibcresearchmethods/ (Az utolsó letöltés ideje: 2025. június 30.)

Források:

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról. https://njt.hu/jogszabaly/1999-76-00-00 (Az utolsó letöltés ideje: 2025. június 30.)

A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexe 2010. https://mta.hu/data/dokumentumok/bolyai_osztondij/tudomanyetikai_kodex_kgy_20100504.pdf (Az utolsó letöltés ideje: 2025. június 30.)

(A borítókép forrása: Bárth János – Bodó Csanád – Deme Andrea – Markó Alexandra – Rónay Zoltán – Szabó Gergely 2021. Kutatásetika. ELTE MOOC, Budapest.)